Kezdőlap | Keresés a weben:




Egyezmény a víz alatti kulturális örökségek védelméről
Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete párizsi, 2001 október 15-től november 3-ig tartó közgyűlésének 31. ülésszaka:
● elismeri a víz alatti kulturális örökségek jelentőségét, mint az emberiség kulturális örökségének elválaszthatatlan részét, és mint az emberi történelemre, nemzetekre, és a köztük lévő kapcsolatokra vonatkozó közös történelmi örökség rendkívüli jelentőséggel bíró részét,
● tudatában van a víz alatti kulturális örökség védelme és megőrzése fontosságának, melynek felelőssége minden Államot terhel,
● megjegyzi, hogy növekedik a közérdeklődés és közmegbecsülés a víz alatti kulturális örökségekkel kapcsolatban és,
meg van győződve a kutatás fontosságáról, a víz alatti kulturális örökség védelmével és megőrzésével kapcsolatos információk és oktatás fontosságáról,
● meg van győződve, hogy a közvéleménynek joga van a víz alatti kulturális örökség nyújtotta oktatási és rekreációs előnyök a helyszínen, nem romboló módon történő igénybevételére, és arról, hogy a köznevelés hozzájárul az örökségekkel kapcsolatos tudatosság kialakításához, az örökségek megbecsüléséhez és védelméhez,
● tudatában annak, hogy a víz alatti kulturális örökségeket jogosulatlanul végzett tevékenységek fenyegetik és ezért szükség van az ilyen tevékenységek megelőzése érdekében szigorúbb intézkedések bevezetésére,
● tudatában van annak, hogy megfelelően kell reagálni a víz alatti kulturális örökségre ható legitim tevékenységek mellékhatásaként esetleg fellépő negatív befolyásokra,
● mélyen érintett a víz alatti kulturális örökség növekedő kereskedelmi kiaknázása, és különösen az értékesítését, megszerzését, vagy cseréjét célzó tevékenységek által,
● tudomása van azokról az elérhető fejlett technológiákról, melyek növelik a víz alatti kulturális örökség felfedezésének és az ahhoz való hozzáférés lehetőségét,
● hiszi, hogy az Államok, nemzetközi szervezetek, tudományos intézmények, professzionális szervezetek, régészek, búvárok, egyéb érdekelt felek közötti, és a társadalom széles körének együttműködése alapvető a víz alatti kulturális örökségek védelme szempontjából,
● elismeri, hogy a víz alatti kulturális örökségek kutatása, feltárása és védelme elkerülhetetlenné teszi speciális tudományos módszerek felhasználását és a megfelelő technikák és felszerelések használatát csakúgy, mint a magas szintű professzionális specializációt, melyek mindegyike egy egységes irányító elv meglétét feltételezi,
● során felmerült az igény a víz alatti kulturális örökségek védelmére és konzerválására vonatkozó szabályok törvénybe iktatására és progresszív fejlesztésére a nemzetközi törvényekkel és gyakorlattal összhangban, beleértve az UNESCO 1970. november 14-i Egyezményét Kulturális Javak Tiltott Importjának, Exportjának, Tulajdonátruházásának Megelőzésének és Megakadályozásának Eszközeiről, és a Világ Kulturális és Természeti Örökségeinek Védelméről szóló 1972. november 16-i UNESCO Egyezményt és az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengeri Jogi Egyezményét,
● állást foglal nemzetközi szinten a jogi szabályozások hatékonyságának javítása mellett, helyi vagy nemzeti szinten a helyszínen történő megőrzés mellett, szükség esetén pedig - tudományos célból vagy oltalmazó szándékból - a víz alatti kulturális örökség körültekintő feltárása mellett.
A 29. ülésszakon döntés született arról, hogy ezt a kérdést nemzetközi egyezmény tárgyává kell tenni, az Egyezményt 2001 november második napján került elfogadásra.
1. Cikkely: Meghatározások
Kifejezések az Egyezményben:
1/(a) "Víz alatti kulturális örökség" minden emberi jelenlétre utaló kulturális, történelmi, vagy régészeti maradvány, mely részben vagy egészében, időszakosan vagy folyamatosan, legalább 100 évig víz alatt volt:
● helyszínek, szerkezetek, épületek, tárgyi leletek, maradványok régészeti és természeti környezetükkel együtt,
● hajók, repülők, más járművek, vagy ezeknek egyéb része, rakományuk vagy más egyéb szállítmányuk, ezek régészeti és természeti kontextusával együtt, és
● prehisztorikus jellegű tárgyak.
1/(b) A tenger mélyén lefektetett csővezetékek és kábelek nem tekinthetők a víz alatti kulturális örökség részének.
1/(c) A csővezetékeken és kábeleken kívüli egyéb, a tenger mélyén telepített, még használatban lévő berendezések nem tekinthetők a víz alatti kulturális örökség részének.
2/(a) Az "Állami Felek" azokat az államokat jelentik, melyek elfogadták ezt az Egyezményt, és amelyekben ez az Egyezmény életbe lépett.
2/(b) Az Egyezményben a "mutatis mutandis" azokra a területekre vonatkozik, lásd a 26. Cikkely 2(b) paragrafusát, melyek ezen Egyezmény Felei és egyetértenek a fent említett paragrafusban felsorolt feltételekkel, és melynek kiterjesztése - "Állami Felek"- ezek területeire vonatkozik.
3/ Az "UNESCO" az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetét jelenti.
4/ A "Főigazgató" az UESCO Főigazgatóját jelenti. 
5/ A "Terület" a tenger, illetve óceán fenekét és ennek a talaját jelenti - a nemzeti fennhatóságon túl.
6/ A "Víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenység" olyan tevékenységet jelent, mely elsődleges tárgya a víz alatti kulturális örökség, és mely esetleg közvetlenül vagy közvetve fizikai változásokat vagy egyéb károkat okoz a víz alatti kulturális örökségben.
7/ "Mellékesen a víz alatti kulturális örökségre ható tevékenység" olyan tevékenységet jelent, melynek nem elsődleges célja, vagy kitűzött céljai közül nem egy a víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenység, azonban fizikai változásokat vagy egyéb károkat okozhat a víz alatti kulturális örökségben.
8/ "Állami vízi- és légi járművek" olyan hajók, hadihajók vagy repülőgépek, melyek egy adott állam birtokában voltak illetve az elsüllyedés időpontjában egy adott állam nem kereskedelmi, hanem kormányzati célból üzemeltette őket, illetve melyeket ilyenként identifikáltak és megfelelnek a víz alatti kulturális örökség definíciójának.
9/ "Szabályok" azokat szabályokat jelentik, melyek a víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységekre vonatkoznak és az Egyezmény 33. Cikkelyében megemlítésre kerülnek.
2. Cikkely: Célok és általános alapelvek
1/ Az Egyezmény célja a víz alatti kulturális örökség védelmének biztosítása és megszilárdítása.
2/ Az Állami Feleknek együtt kell működniük a víz alatti kulturális örökség védelmében.
3/ Az Egyezmény rendelkezéseinek értelmében az Állami Feleknek kötelessége az emberiség hasznára megőrizni a víz alatti kulturális örökségeket.
4/ Az Állami Feleknek - egyénileg vagy közösen - a lehetőségeikhez mérten a lehető legjobban kell végrehajtaniuk minden, az Egyezmény rendelkezései és a nemzetközi jog által előirányzott, a víz alatti kulturális örökségek védelméhez szükséges intézkedést.
5/ Bármilyen, a kulturális örökségre irányuló tevékenység engedélyezése, vagy alkalmazása előtt figyelembe kell venni, hogy a víz alatti kulturális örökségek eredeti helyükön történő megőrzésének lehetősége elsődleges prioritással rendelkezik.
6/ A felszínre hozott víz alatti kulturális örökségeket oly módon kell elhelyezni, konzerválni, és kezelni, hogy az biztosítsa a hosszú távon történő fennmaradásukat.
7/ A víz alatti kulturális örökségek kereskedelmi célú kizsákmányolása tilos.
8/ Az Egyezmény összhangban van az államok jogi gyakorlatával és a nemzetközi joggal - beleértve az Egyesült Nemzetek Tengeri Jogi Egyezményét is. Az Egyezményben semmi sem interpretálható úgy, mint a nemzetközi jogszabályok, vagy az államok szuverén immunitásával kapcsolatos gyakorlatának, illetve az Államok vízi- és légi járműveire vonatkozó jogának megváltoztatása.
9/ Az Állami Felek biztosítják, hogy megfelelő tiszteletet tanúsítanak minden, a tengerekben található emberi maradvány iránt.
10/ Felelősséggel azért, hogy a víz alatti kulturális örökség megközelítése során ne történjen rongálás, a víz alatti kulturális örökség helyszíni megfigyelésének vagy dokumentációjának ösztönöznie kell a közvélemény tudatosságának kialakítását, a kulturális örökség helyes megítélését, és a kulturális örökség védelmét kivéve, ha a víz alatti kulturális örökség megközelítése nem egyeztethető össze annak védelmével, és menedzselésével.
11/ Semmilyen ezen Egyezmény alapján véghez vitt tett vagy cselekmény sem szolgáltathat alapot nemzeti szuverenitással vagy fennhatósággal kapcsolatos követeléshez, perhez vagy vitához.
3. Cikkely: Az Egyezmény és az Egyesült Nemzetek Tengeri Jogi Egyezménye közötti viszony
Az Egyezményben lefektetettek nem sérthetik az Államok jogait, törvénykezését, kötelezettségeit, a nemzetközi jogot - beleértve az Egyesült Nemzetek Tengeri Jogi Egyezményét is. Az Egyezményt a nemzetközi jog törvényeivel, illetve az Egyesült Nemzetek Tengeri Jogi Egyezményével összefüggésben és egyetértésben kell magyarázni és alkalmazni.
4. Cikkely: Az Egyezmény roncsok mentésével és leletekkel kapcsolatos törvényekhez való viszonya
A víz alatti kulturális örökségekre irányuló tevékenységeket, melyekre az Egyezmény alkalmazható, nem kell alávetni a roncsok mentésével, illetve a leletekkel kapcsolatos törvényeknek, amennyiben:
● az illetékes hatóságok engedélyezték,
● teljes összhangban van az Egyezménnyel, és
● biztosítják, hogy a víz alatti kulturális örökség feltárása során maximális védelem valósul meg.
5. Cikkely: A víz alatti kulturális örökséget mellékesen érintő tevékenységekről
Minden Állami Félnek a legmegfelelőbb eszközöket kell felhasználnia minden, e szabályozás hatálya alá eső, a víz alatti kulturális örökséget mellékesen érintő tevékenység káros hatásainak megelőzése és csökkentése érdekében.
6. Cikkely: Kétoldalú, regionális és egyéb, multilaterális megállapodások
1/ Az Egyezmény támogatja az Állami Feleket bilaterális, regionális vagy egyéb, multilaterális megállapodások megkötésében, vagy már meglévő, a víz alatti kulturális örökség megőrzése céljából létrejött megállapodások továbbfejlesztésében. A megállapodásoknak teljes összhangban kell lenniük az Egyezmény rendelkezéseivel, és nem gyengíthetik ennek egyetemes jellegét. Az Államok ezekben a megállapodásokban olyan - a későbbiekben az Egyezménybe adoptálható - szabályokat, szabályozásokat fogadhatnak el, melyek a víz alatti kulturális örökség jobb védelmét biztosítják.
2/ A Felek ezekkel a bilaterális, regionális, vagy multilaterális megállapodásokkal ösztönzik a velük már meglévő, elsősorban kulturális, történelmi vagy régészeti kapcsolatban álló Államokat, hogy a víz alatti kulturális örökségek terén is kapcsolatokat létesítsenek velük a megállapodások megkötése által.
3/ Az Egyezmény az Állami Felek egyéb, bilaterális, regionális, illetve multilaterális megállapodások következtében, az Egyezmény elfogadása előtt keletkezett jogait és kötelezettségeit az elsüllyedt vízi járművek védelmével kapcsolatban nem változtathatja meg, különösen akkor nem, ha azok összhangban vannak az Egyezmény céljaival.
7. Cikkely: Víz alatti kulturális örökségek belvizekben, a szigetvilágok vizeiben, és felségvizekben
1/ Az Állami Felek szuverenitásának kifejezése, hogy exkluzív joguk a víz alatti kulturális örökségekre irányuló tevékenységek szabályozása és engedélyezése saját belvizeikben, szigetvilágukban, és felségvizeikben.
2/ Egyéb, a víz alatti kulturális örökségekre vonatkozó nemzetközi megállapodásokra és nemzetközi jogi törvényekre való tekintet nélkül az Állami Feleknek meg kell követelniük a belvizeikben, szigetvilágukban, felségvizeikben a víz alatti kulturális örökségekre irányuló tevékenységek során az Egyezmény Szabályainak alkalmazását.
3/ A szigetvilágok vizeiben és a felségvizekben, az Államok szuverenitásának gyakorlása, és az Államok egymás közötti általános gyakorlatának elfogadása mellett az Állami Feleknek a vízi- és légi járművek legjobb módszerekkel történő védelme érdekében, az együttműködés szándékával, informálniuk kell azt az Állami Felet, akinek zászlója alatt a járművek közlekedtek és ha lehetséges más, a víz alatti kulturális örökséggel kapcsolatban lévő Államokat is, különösen ha azok kulturális, történelmi vagy régészeti kapcsolatban állnak a felfedezett, azonosítható állami vízi- vagy légi járművekkel.
8. Cikkely: Víz alatti örökség a szomszédos vizeken
Minden fenntartás és kiegészítés nélkül és összhangban az Egyesült Nemzetek Tengeri Jogi Egyezményének 9., illetve 10. Cikkelyével, illetve a 303. Cikkely 2 paragrafusával az Állami Felek szomszédos vizeiken szabályozhatják és engedélyezhetik a víz alatti kulturális örökségekre irányuló tevékenységeket a. Az Állami Feleknek ragaszkodniuk kell a Szabályok alkalmazásához.
9. Cikkely: Tudósítás és jelentés az kiemelt kereskedelmi övezetben és a kontinentális talapzaton
1/ Az Egyezmény alapján minden Állami Fél felelős kiemelt kereskedelmi övezetében és kontinentális talapzatán a víz alatti kulturális örökségek védelmért.
Következésképpen:
1/(a) az Állami Félnek meg kell követelnie a hozzá tartozó, vagy a lobogója alatt hajózó vízi járművektől, hogy amennyiben víz alatti kulturális örökséget fedeznek fel, vagy részt akarnak venni víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységekben az állam kereskedelmi övezetében vagy kontinentális talapzatán, akkor az állampolgároknak, vagy a hajó kapitányának jelentenie kell ezt a felfedezést vagy tevékenységet;
1/(b) más Állami Fél exkluzív gazdasági övezetében és kontinentális talapzatén:
● az Állami Feleknek meg kell követelniük állampolgáraiktól vagy a vízi járművek kapitányaitól, hogy jelentsék a felfedezéseket vagy az ilyen jellegű tevékenységeket nekik, illetve más Állami Feleknek;
● az Állami Félnek meg kell követelnie állampolgáraitól, vagy a vízi járművek kapitányaitól, hogy jelentsék az ilyen felfedezést, vagy tevékenységet, és biztosítaniuk kell, hogy a jelentések mielőbbi gyors és hatékony továbbítását a többi Állami Fél felé.
2/ Az Állami Félnek a ratifikációs, elfogadó, beleegyező, vagy hozzájáruló nyilatkozatainak letétbe helyezéséről e Cikkely 1.(b) paragrafusa által meghatározott módon nyilatkoznia kell.
3/ Ezen Cikkely 1. paragrafusa értelmében a felfedezéseket és tevékenységeket az Állami Fél kötelessége jelenteni a Főigazgatónak.
4/ A Főigazgató kötelessége az e Cikkely 3. paragrafusa szerinti információkat azonnal elérhetővé tenni minden Állami Fél számára.
5/ Bármelyik Állami Fél kinyilatkoztathatja konzultációs szándékát a víz alatti kulturális örökségek védelmének hatékony módjáról annak az Állami Félnek, amelyik kiemelt gazdasági öveztében vagy kontinentális talapzatán a víz alatti kulturális örökség található. Ilyen nyilatkozat alapulhat létező, különösen a víz alatti kulturális örökségre vonatkozó kulturális, történelmi vagy régészeti kapcsolaton.
10. Cikkely: A víz alatti kulturális örökségek védelme a kiemelt gazdasági övezetben és a kontinentális talapzaton
1/ Egyetlen hatóság sem engedélyezhet olyan víz alatti kulturális örökségekre irányuló tevékenységet, melyek az kiemelt kereskedelmi övezetben vagy a kontinentális talapzatán találhatók, kivéve ha összhangban van cikkely rendelkezéseivel.
2/ Annak az Állami Félnek, akinek az exkluzív gazdasági övezetében vagy kontinentális talapzatén víz alatti kulturális örökséget találnak, joga van megtiltani vagy engedélyezni a megóvására irányuló tevékenységeket, ezáltal küszöbölve ki a helyi jog vagy törvénykezés összeférhetetlenségét a nemzetközi joggal, beleértve az Egyesült Nemzetek Tengeri Jogi Egyezményét is.
3/ Ahol víz alatti kulturális örökséget fedeznek fel, vagy víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységet akarnak folytatni az Állami Fél kiemelt kereskedelmi övezetében vagy kontinentális talapzatén ott az Állami Fél kötelessége:
3/(a) konzultálni minden más Állami Féllel, akik a 9. Cikkely 5. paragrafusa alapján kinyilatkoztatták érdeklődésüket a víz alatti kulturális örökség legoptimálisabb módon történő megőrzésében,
3/(b) mint "Koordináló Állam" a megbeszélések koordinálása; hacsak az államok, akik a 9. Cikkely 5. paragrafusa alapján deklarálták érdeklődésüket, másképp nem határoznak, ebben az esetben viszont az Állami Feleknek kell Koordináló Államot kinevezniük.
4/ Az Állami Felek kötelezettsége, hogy a nemzetközi joggal összhangban minden lehetséges intézkedést megtegyenek a víz alatti kulturális örökség védelmében, megóvják a fenyegető veszélyektől, beleértve a fosztogatást is. A Koordináló Állam, amennyiben szükséges, a megbeszéléseket megelőzően - az Egyezménnyel összhangban - megtehet miden gyakorlati intézkedést és/vagy kibocsáthat minden szükséges engedélyt a víz alatti kulturális örökséget fenyegető, emberi tevékenységből vagy más egyéb okból eredő azonnali veszély fenyegetettség érdekében, beleértve a fosztogatást is. Ilyen intézkedések megtételét más Állami Felek is kérvényezhetik.
5/ Koordináló Állam:
5/(a) kötelessége a tanácskozó Államok - beleértve a Koordináló Államot is - által egyeztetett védelmi intézkedések foganatosítása, hacsak a résztvevő Államok, - beleértve a Koordináló Államot is - nem jelölnek ki másik Állami Felet e célból;
5/(b) kötelessége a közösen megállapított intézkedésekhez szükséges engedélyek Szabályokkal összhangban történő kibocsátása, hacsak a tanácskozó Államok - melybe beleértendő a Koordináló Állam is - nem határoznak úgy, hogy más Állami Fél bocsássa ki ezeket az engedélyeket;
5/(c) a víz alatti kulturális örökségen szükséges előzetes kutatásokhoz a megfelelő engedélyek kiállítása, illetve kötelessége azonnal informálni a Főigazgatót e kutatások eredményeiről, aki az információkat haladéktalanul a többi Állami Fél rendelkezésére bocsátja.
6/ Koordináló Államnak az e Cikkely értelmében történő a egyeztető megbeszéléseken, a mérések és az előzetes kutatások vezetése során, és/vagy engedélyek kibocsátásakor az Állami Felek, mint egységes egész és nem a saját érdekében kell eljárnia. Egyetlen ilyen tevékenység sem képezheti önmagában a nem a nemzetközi jogon - ideértve az Egyesült Nemzetek Tenger Jogi Egyezményét is - alapuló elsőbbségi jog vagy fennhatósági jog megerősítését.
7/ Cikkely 2. és 4. paragrafusa intézkedéseire hivatkozva az Állam vízi- és légi járműire irányuló tevékenység nem vezethető azon Állammal történő megállapodás nélkül, mely zászlója alá tartoztak, illetve a Koordináló Állammal történő együttműködés nélkül.
11. Cikkely: Jelentések és bejelentések a területről
1/ Ezen Egyezmény és az Egyesült Nemzetek Tengeri Jogi Egyezményének 149. Cikkelye értelmében az Állami Felek felelősséggel tartoznak a Területükön lévő víz alatti kulturális örökségek védelméért. Következésképpen, ha az Állami Félhez tartozó, vagy zászlója alatt hajózó vízi jármű felfedez, vagy részt kíván venni a Területen található víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységben, az Állami Félnek meg kell követelnie állampolgáraitól, vagy a vízi jármű kapitányától, hogy tegyenek jelentést erről a felfedezésről vagy tevékenységről.
2/ Ezeket a felfedezéseket illetve tevékenységeket az Állami Felek kötelessége jelenteni a Főigazgatónak, illetve a Nemzetközi Víz Alatti Hatóság Főtitkárának.
3/ A Főtitkár kötelessége azonnal elérhetővé tenni az összes Állami Fél számára minden, többi Állami Féltől kapott információt.
4/ Bármely Állami Fél bejelentheti a Főigazgatónak konzultációs szándékát a víz alatti kulturális örökségek védelmének hatékony biztosításával kapcsolatban. Az ilyen megkeresésnek a víz alatti kulturális örökséghez való, bizonyítható kapcsolaton kell alapulnia, különös tekintettel az elsőbbségi jogra az Államok kulturális, történelmi, vagy régészeti eredetére.
12. Cikkely: A víz alatti kulturális örökségek védelme a Területen
1/ A Területen semmilyen engedély nem jogosíthat fel, a víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységre kivéve, ha összhangban van e Cikkely rendelkezéseivel.
2/ A Főigazgató kötelessége a megbeszélésekre meghívni minden olyan Állami Felet, akik a 11. Cikkely 4. paragrafusa alapján érdekeltek. Konzultálniuk kell a víz alatti kulturális örökség védelmének legoptimálisabb módjáról, és ki kell jelölniük egy, a megbeszéléseket koordináló Állami Felet, mint "Koordináló Államot". A megbeszélésekre a Főigazgató kötelessége meghívni a Nemzetközi Víz alatti Hatóságot.
3/ Az Állami Felek szükség esetén előzetes megbeszélések nélkül is megtehetnek - az Egyezménnyel összhangban - minden olyan intézkedést, mely a víz alatti kulturális örökséget megóvja az emberi tevékenységből, vagy egyéb más okból kifolyólag fennálló veszélytől - beleértve a fosztogatást is.
4/ A Koordináló Állam feladatai:
4/(a) a konzultáló Államok - a Koordináló Államot beleértve - által megállapított védelmi intézkedések végrehajtása, kivéve, ha a konzultáló Államok - a Koordináló Államot is beleértve- más Állami Felet bíznak meg az intézkedések végrehajtásával, és
4/(b) az Egyezménnyel összhangban a megbeszélt intézkedésekhez szükséges engedélyek kibocsátása, kivéve, ha a Konzultáló Államok - beleértve a Koordináló Államot is - más Állami Felet jelölnek ki az engedélyek kibocsátására.
5/ A Koordináló Állam vezethet bármilyen, a víz alatti kulturális örökségen végzett előkutatást, és ehhez kapcsolódóan kötelessége kibocsátani minden szükséges engedélyt, illetve az eredményekről azonnal tájékoztatnia kell a Főigazgatót, akinek ezután a többi Állami Fél számára minden információt elérhetővé kell tennie.
6/ A koordináló megbeszéléseken, a különböző intézkedések megtétele, az előkutatások vezetése, és/vagy engedélyek kibocsátása során a Koordináló Államnak e Cikkely értelmében, az emberiség egésze javára, minden Állami Fél nevében kell eljárnia. Különösen az Államok víz alatti kulturális örökségre vonatkozó elsőbbségi jogait kell figyelembe vennie a kulturális örökség kulturális, történelmi vagy régészeti származásra tekintettel.
7/ Egyetlen Állami Fél sem vállalhat vagy hatalmazhat meg az Állam területén a vízi- és légi járművekre a Helyszínen irányuló tevékenységet a zászlós ország beleegyezése nélkül.
13. Cikkely: Szuverén mentesség
A nem kereskedelmi céllal, hanem rendeltetés szerint üzemeltetett szuverén mentességű hadihajók, illetve egyéb kormányzati hajók, vagy katonai repülőgépek, melyek nem részese víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységeknek, az Egyezmény 9.,10.,11.,12. Cikkelye alapján nem kötelezhetők víz alatti kulturális örökségek felfedezésének bejelentésére. Azonban az Állami Feleknek megfelelő intézkedések alkalmazásával biztosítaniuk kell a nem kereskedelmi célú, szuverén immunitással rendelkező hadihajóik vagy egyéb kormányzati hajóik, illetve katonai repülőgépeik működését, vagy harcképességét, hogy amennyire az ésszerű és lehetséges, eleget tegyenek az Egyezmény 9.,10.,11., és 12. Cikkelyének.
14. Cikkely: A területre való belépés ellenőrzése, szétosztás és tulajdonlás
Az Állami Felek kötelessége lépéseket tenni annak megakadályozására, hogy területükre behatoljanak, ott víz alatti kulturális örökségekkel kereskedjenek vagy birtokolják azokat, tiltott export tevékenységet folytassanak és/vagy - abban az esetben, ha ez ellentétes az Egyezménnyel - elszállítsák a víz alatti kulturális örökségeket.
15. Cikkely: Az Állami Felek fennhatósága alá tartozó területek használatának tilalma
Az Állami Felek kötelessége intézkedni területeik használatának tilalmáról, beleértve tengeri kikötőiket csakúgy, mint az exkluzív fennhatóságuk illetve az ellenőrzésük alá tartozó mesterséges szigeteiket, ezek szerelvényeit és építményeit bármely, a víz alatti kulturális örökségekre irányuló tevékenységek megakadályozására, melyek nincsenek összhangban az Egyezménnyel.
16. Cikkely: Az állampolgárokra és vízi járművekre vonatkozó intézkedések
Az Állami Felek kötelessége megtenni minden lehetséges intézkedést, hogy állampolgárai és a zászlója alatt hajózó vízi járművek ne alkalmazzanak a víz alatti kulturális örökségekkel kapcsolatban az Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységeket.
17. Cikkely: Szankciók
1/ Minden Állami Félnek az Egyezmény intézkedéseinek megszegése esetén kötelessége szankciókat foganatosítani.
2/ A szankciókat olyan mértékben kell alkalmazni, amelyek szigorúságuk által hatékonyan biztosítják az Egyezmény betartását, és meg kell akadályozniuk - bárhol is történjenek - az erőszakos tevékenységeket, az elkövetőket pedig meg kell fosztani illegális tevékenységükből nyert javaktól.
3/ Az Állami Feleknek együtt kell működniük az e Cikkely által meghatározott szankciók végrehajtásának biztosításában.
18. Cikkely: Víz alatti kulturális örökségek lefoglalása és egyéb intézkedések
1/ Minden Állami Félnek intézkedéseket kell foganatosítania saját területén annak biztosítása érdekében, hogy a nem az Egyezmény rendelkezései alapján feltárt víz alatti kulturális örökségeket lefoglalják.
2/ Minden Állami Fél kötelessége az Egyezményben foglaltak szerint feljegyezni, megvédeni a víz alatti kulturális örökségeket és megtenni minden szükséges intézkedést ennek érdekében.
3/ Minden Állami Fél kötelessége jelenteni a Főigazgató, és a többi Állam felé a víz alatti kulturális örökségre vonatkozó, leellenőrizhető kapcsolatot, különös tekintettel a kulturális, történelmi vagy régészeti kapcsolatra bármely víz alatti kulturális örökség ezen Egyezmény alapján történő lefoglalása esetén.
4/ Annak az Állami Félnek, mely lefoglalt víz alatti kulturális örökséget, biztosítania kell, hogy az ezzel kapcsolatos rendelkezések a köz javát szolgálják - figyelembe véve a konzerváció és kutatás szükségességét, a szétszórt darabok újbóli összeállításának szükségességét -, továbbá biztosítania kell a köz számára a víz alatti kulturális örökséghez való hozzáférést, kiállítását és a művelődés terén való felhasználását. Biztosítania kell bármely Állam érdekeit, melyek a víz alatti kulturális örökséghez fűződő, ellenőrizhető kapcsolaton, különösen kulturális, történelmi vagy régészeti kapcsolaton alapulnak.
19. Cikkely: Együttműködés és információ-megosztás
1/ A Konvenció értelmében az Állami Feleknek együtt kell működniük, és segíteniük kell egymást a víz alatti kulturális örökségek védelmében és kezelésében, ahol pedig kivitelezhető, együtt kell működniük a kutatásban, feltárásban, dokumentációban, konzerválásban, tanulmányok készítésében és a kulturális örökség nyilvánosságra hozatala során.
2/ A Konvenció céljaival összhangban minden Állami Félnek vállalnia kell a vízalatti kulturális örökségekre vonatkozó információk megosztását a többi Állami Féllel, beleértve a felfedezés tényét, annak helyét, a víz alatti kulturális örökség feltárását, az Egyezmény tartalmával ellentétes értelmű elmozdítását, illetve a nemzetközi törvények más módon történő megszegését, az ezzel kapcsolatos metodológiát és technológiákat és a kulturális örökséggel kapcsolatos legális gyarapodást.
3/ Az Állami Felek, vagy az UNESCO és az Állami Felek között megosztott információkat a víz alatti kulturális örökség felfedezési helyével, helyzetével kapcsolatosan a nemzeti törvényekkel összhangban kell felhasználni, bizalmasan kell kezelni, és az Állami Felek kompetens hatóságainak addig, míg ezen információk közzététele veszélyt, vagy egyéb módon kockázatot jelenthet a víz alatti kulturális örökségre nézve, vissza kell tartaniuk ezeket.
4/ Minden Állami Félnek meg kell tennie minden gyakorlati intézkedést az információk terjesztése érdekében, ami megvalósítható egy megfelelő, a feltárt, vagy az Egyezménnyel ellentétesen, illetve a nemzetközi jogot megszegve visszaszerzett víz alatti kulturális örökségekről készült nemzetközi adatbázissal.
20. Cikkely: Közvélemény
Az Egyezmény értelmében az összes Állami Félnek minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a közvélemény érdeklődésének felkeltése érdekében a víz alatti kulturális örökség értékeivel és jelentőségével, ezek védelmének fontosságával kapcsolatban.
21. Cikkely: Víz alatti régészeti tanfolyam
Az Állami Feleknek együtt kell működniük víz alatti régészeti tanfolyamok, a víz alatti kulturális örökségek konzervációjával kapcsolatos tanfolyamok biztosításában és meghatározott időpontokban a víz alatti kulturális örökségekkel kapcsolatos technológiák átadásában.
22. Cikkely: Illetékes hatóságok
1/ Annak érdekében, hogy az Egyezmény megvalósítása biztosítva legyen az Állami Feleknek illetékes hatóságokat kell alapítaniuk, vagy vissza kell helyezniük jogaikba azokat, amelyek alkalmasak a víz alatti kulturális örökségek tárolásának biztosítására, fenntartására és korszerűsítésére, a víz alatti kulturális örökségek hatékony védelmére, megőrzésére, bemutatására és menedzselésére, csakúgy mint kutatásukra és oktatásra.
2/ Az Állami Feleknek jelenteniük kell a Főigazgatónak a víz alatti kulturális örökségek ügyében illetékes hatóságaik nevét és címét.
23. Cikkely: Az Állami Felek Értekezletei
1/ A Főigazgatónak kell összehívnia az Állami Felek Értekezletét az Egyezmény hatályba lépését követő egy éven belül és ezután legalább minden két évben egyszer. Az Állami Felek többségének kérésére a Főigazgatónak Rendkívüli Értekezletet kell összehívnia.
2/ Az Állami Feleknek az értekezleten dönteniük kell az Értekezletek szerepéről és hatásköréről.
3/ Az Állami Feleknek meg kell határozniuk az Értekezlet Működési Szabályzatát.
4/ Az Állami Felek Értekezlete megalapíthatja a Tudományos és Technikai Tanácsadó Testületet, - tekintettel a méltányos földrajzi elosztásra és a nemi egyensúlyra - mely az Állami Felek által delegált szakértőkből áll.
5/ A Tudományos és Technikai Tanácsadó Testületnek támogatnia kell az Állami Felek Értekezletét a tudományos vagy technikai természetű kérdésekben, a Szabályok végrehajtására való tekintettel.
24. Cikkely: Az Egyezmény Titkársága
1/ A Főigazgató felelős a Titkárság működéséért.
2/ A Titkárság kötelezettségeinek az alábbiakat kell tartalmaznia:
2/(a) az Állami Felek Értekezleteinek szervezése a 23. Cikkely 1. paragrafusa alapján, és
2/(b) az Állami Felek segítése az Állami Felek Értekezletein született döntések kivitelezésében.
25. Cikkely: A viták békés elrendezése
1/ Két vagy több Állami Fél közötti, az Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó viták során törekedni kell azok jóhiszemű tárgyalások által, vagy önkéntes, békés úton történő rendezésére.
2/ Ha ezek a tárgyalások nem vezetnek ésszerű időn belül a vita lezárásához, akkor az Állami Felek szándékától függően az UNESCO-nak közvetítés céljából elő lehet terjeszteni.
3/ Amennyiben a közvetítés nem lehetséges vagy a vita nem rendezhető közvetítő által, akkor az ENSZ Tengeri Jogi Egyezményének XV. részében foglalt, a békés megegyezésre vonatkozó klauzulát kell alkalmazni mutatis mutandis bármely Állami Fél ezen Egyezmény alapján az Egyezmény értelmezéséről, vagy használatáról történő vitája esetén, tekintet nélkül arra, hogy Felei-e az ENSZ Tengeri Jogi Egyezményének vagy sem.
4/ Bármely eljárást, amit egy, az Egyezményhez vagy az ENSZ Tengeri Jogi Egyezményéhez tartozó Állami Fél választ a 287. Cikkelyben foglaltak közül e Cikkely értelmében kell alkalmazni a viták közös megegyezéssel történt rendezésére, hacsak az Állami Fél az Egyezmény ratifikációjakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, vagy amikor beleegyezését adta az Egyezményhez, illetve bármikor ezután a 287. Cikkelyben foglaltak közül nem választott más eljárást az Egyezményből adódó viták békés megegyezés útján történő rendezésére.
5/ Amennyiben az Egyezményhez tartozó olyan Állami Fél, amely nem részese az ENSZ Tengeri Jogi Egyezményének ratifikálja, elfogadja, jóváhagyja, vagy beleegyezését adja az Egyezményhez, ezután írott szándéknyilatkozat formájában, illetve a 287. Cikkely 1. Paragrafusában lefektetetteknek megfelelően egyéb más módon bármikor szabadon csatlakozhat az ENSZ Tengeri Jogi Egyezményéhez az e Cikkelyben megfogalmazott viták békés rendezésének céljával. Az ilyen nyilatkozatok esetében a 287. Cikkelyt kell alkalmazni, csakúgy, mint az Állam azon vitái esetén, melyek nem tartoznak a nyilatkozat hatálya által. A békítés és egyezkedés szándékával, az ENSZ Tengeri Jogi Egyezményének V. és VII. Mellékletével egyetértésben, a vita békés megoldása érdekében, ebből az Egyezményből adódóan, az Államnak joga van döntőbíróságot és döntőbírót választani, beleértve az V. Melléklet 2. Cikkelyében és a VII. Melléklet 2. Cikkelyében ajánlottakat.
26. Cikkely: Ratifikáció, elfogadás, beleegyezés, vagy hozzájárulás
1/ Az UNESCO Tagállamai számára az Egyezmény ratifikáció, elfogadás, beleegyezés, vagy hozzájárulás tárgyát kell, hogy képezze.
2/ Az Egyezményhez hozzájárulásukat adhatják:
2/(a) olyan Államok, akik nem tagjai az UNESCO-nak, de tagjai az ENSZ-nek vagy az ENSZ szervezetén belüli speciális bizottságoknak, vagy olyan államok, akik tagjai a Nemzetközi Atomenergia Bizottságnak, vagy Állami Felei a Nemzetközi Bíróság Alapszabályának, illetve más olyan Államok, akiket az UNESCO Közgyűlése felkért az Egyezményhez való csatlakozásra;
2/(b) az ENSZ által elismert teljes belső autonómiával rendelkező területek, melyek az ENSZ Közgyűlésének 1514-es (XV) határozata alapján teljes függetlenséggel nem rendelkeznek, de melyek kompetensek az Egyezmény által szabályozott ügyekben, beleértve a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás jogát.
3/ A ratifikációra, elfogadásra, beleegyezésre vagy hozzájárulásra vonatkozó okmányokat a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.
27. Cikkely: Hatálybalépés
Ez az Egyezmény három hónappal a 26. Cikkely alapján létrehozott huszadik okmány letétbe helyezése után lép életbe. A letétbe helyezés során kizárólag azt a húsz Államot vagy territóriumot kell figyelembe venni, melyeknek kötelességük letétbe helyezniük az okmányokat. Az Egyezmény 3 hónappal azután lép életbe minden Államban, miután az összes Állam vagy Territórium letétbe helyezte saját okmányát.
28. Cikkely: A belvizeket érintő nyilatkozat
Az Egyezmény ratifikálásakor, elfogadásakor, beleegyezés vagy hozzájárulás esetén, illetve ezt követően bármikor, bármely Állam vagy territórium nyilatkozhat arról, hogy a Szabályokat nem tengeri jellegű belvizeire is alkalmazza és kötelező érvényűek tekinti.
29. Cikkely: Földrajzi területek korlátozása
Az Egyezmény ratifikálása, elfogadása, az Egyezménnyel való egyetértés, vagy az ahhoz való hozzájárulás során az Állam vagy territórium a letétbe helyezett dokumentumok mellett nyilatkozhat arról, hogy ezt az Egyezményt nem alkalmazza területének speciális részeire, belvizeire, a szigetek vizeire, vagy territoriális tengereire, de ez esetben ezt a nyilatkozatot meg kell indokolnia. Az ilyen Államnak amilyen gyorsan csak lehetséges a gyakorlatba át kell ültetnie, be kell vezetnie az Egyezmény által meghatározott feltételeket a nyilatkozatban specifikált területekre, és végül amint teljesültek ezek a feltételek részben vagy egészében vissza kell vonni a nyilatkozatot.
30. Cikkely: Kikötések
A 29. Cikkely kivételével az Egyezményhez semmilyen kikötés nem tehető.
31. Cikkely: Módosítások
1/ Az Állami Fél írott formában, a Főigazgató részére előterjeszthet módosító javaslatokat az Egyezményhez. Ezeket az előterjesztéseket a Főigazgatónak körbe kell adnia minden Állami Félnek. Amennyiben az előterjesztés körbeadását követően 6 hónapon belül az Államok legalább fele kedvezően reagál a javaslatra, a Főigazgatónak az Állami Felek következő Értekezletén vitára és esetleg szavazásra kell bocsátani a javaslatokat.
2/ A módosítások szavazásra bocsátásakor az Állami Felek legalább kétharmadának jelen kell lennie és kétharmados többséggel kell megszavazni azokat.
3/ Az Egyezményhez megszavazott módosításokat az Állami Feleknek ratifikálniuk kell, el kell fogadniuk, helyben kell hagyniuk, vagy hozzá kell járulniuk.
4/ A módosítások e Cikkely 3. paragrafusa alapján az Állami Felek kétharmada által letétbe helyezett okmányok elhelyezését követően három hónappal lépnek érvénybe, de csak azokkal az Állami Felekkel szemben hatályosak, akik ratifikálták, elfogadták, helyben hagyták, vagy hozzájárultak. Ezután az összes Államban vagy territóriumban, melyek ratifikálták, elfogadták, helyben hagyták, vagy hozzájárultak a módosításokhoz a ratifikáló, elfogadó, helyben hagyó, vagy hozzájáruló Fél okmányainak letétbe helyezése után három hónappal lép hatályba.
5/ E Cikkely 4. paragrafusa alapján egy Államot vagy Territóriumot, mely Fele az Egyezménynek, a módosítások hatályba lépése után, egyéb szándékának kifejezése hiányában úgy kell tekinteni,
5/(a) mint a megváltoztatott Egyezmény Fele, és
5/(b) mint a változatlan Egyezmény Fele bármelyik a módosítás által nem kötött Állami Féllel szemben.
32. Cikkely: Bejelentés
1/ Az Állami Fél írott formában feljegyzést intézhet a Főigazgatóhoz, bejelentést tehet az Egyezménnyel kapcsolatban.
2/ A bejelentés a feljegyzés kézhezvételét követően tizenkét hónappal lép hatályba, hacsak a bejelentés nem egy későbbi időpontra vonatkozik.
3/ A bejelentés semmilyen formában sem hat az Állami Fél azon kötelességeire, azok teljesítésére, melyek ebben az Egyezményben testesülnek meg, és amik ettől függetlenül a nemzetközi törvények hatálya alá esnek.
33. Cikkely: Szabályok
Az Egyezményhez mellékelt szabályok az Egyezmény elválaszthatatlan részét képezik - hacsak azok kifejezetten másképp nem rendelkeznek -, és az Egyezményre tett utalás egyben utalás a Szabályokra is.
34. Cikkely: Regisztráció az ENSZ-nél
Az ENSZ Kartájának 102. Cikkelyével összhangban ezt az Egyezményt regisztráltatni kell az ENSZ Titkárságával a Főigazgató kérése alapján.
35. Cikkely: Hiteles szövegek
Az Egyezményt ki kell dolgozni arabul, kínaiul, angolul, franciául, oroszul, spanyolul. Mind a hat szöveg egyforma mértékben hiteles.
Melléklet
A víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységekre vonatkozó szabályok
I. Alapelvek
1. Szabály: Elsődleges cél a víz alatti kulturális örökségek eredeti helyükön történő megőrzése. Ennek következtében minden víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységet a kulturális örökségek védelmével összhangban kell engedélyezni. Az engedélyezés történhet abból a célból, hogy nagymértékben hozzájáruljanak a víz alatti kulturális örökség védelméhez, megismeréséhez, vagy értékének emeléséhez.
2. Szabály: A víz alatti kulturális örökség kereskedelmi célú kizsákmányolása, kiárusítása, vagy spekuláció céljából történő felhasználása, illetve visszafordíthatatlan szétszórása alapvetően összeegyeztethetetlen a víz alatti kulturális örökségek védelmével és megfelelő menedzselésével. A víz alatti kulturális örökséget kereskedelmi cikként kiárusítani, eladni, megvenni, vagy elcserélni tilos.
Ez a Szabály nem értelmezhető prevencióként:
● a professzionális régészeti tevékenységek vagy az ezekhez szükséges kapcsolódó tevékenységek ellátásával kapcsolatban, melyek jellegük és céljuk alapján teljes összhangban vannak az Egyezménnyel, és az illetékes hatóságok által engedélyezendő;
● a kutatás során az Egyezménnyel összhangban elmozdított víz alatti kulturális örökség elhelyezése nem befolyásolhatja károsan a tudományos vagy kulturális érdekeket, a feltárt anyag integritását, vagy nem eredményezheti az eredmények visszafordíthatatlan szétszóródását; egyetértésben a 33. és 34. Szabállyal; az illetékes engedélyező hatóságok által engedélyezendő.
3. Szabály: A víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenység nem lehet nagyobb mértékben negatív hatással a víz alatti kulturális örökségre, mint az elengedhetetlenül szükséges.
4. Szabály: A víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységek során olyan kutatási-, feltárási módszereket és technikákat kell alkalmazni, melyek nem destruktív jellegűek. Ha tudományos tanulmányok, vagy a víz alatti kulturális örökség alapvető védelme céljából szükséges a feltárás vagy a leletek elmozdítása a felhasznált módszereknek, technikáknak - amennyire csak lehetséges - nem lehetnek destruktívak, és hozzá kell járulniuk a maradványok megóvásához.
5. Szabály: A víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységeknek kerülniük kell az emberi maradványok vagy a szakrális helyek szükségtelen megzavarását.
6. Szabály: A víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységeknek szigorúan biztosítaniuk kell a kulturális, történelmi és régészeti adatok megfelelő dokumentálását.
7. Szabály: A víz alatti kulturális örökség helyszínen történő megtekinthetőséget a nyilvánosság számára hirdetni kell, kivéve, ha a helyszíni látogatás nem egyeztethető össze a kulturális örökség védelmével és menedzselésével.
8. Szabály: Támogatni kell a víz alatti kulturális örökségekre irányuló tevékenységek vezetésében történő nemzetközi együttműködéseket a régészek és más szakemberek további hatékony együttműködése reményében.
II. Projekt terv
9. Szabály: Minden víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységnél elsődleges, hogy azt a projekt tervben kidolgozzák, és engedélyezés céljából az illetékes engedélyező hatóságokhoz benyújtsák, és végül beszámolót készítsenek róla.
10. Szabály: A projekt tervnek tartalmaznia kell:
● a várható kilátásokat és előtanulmányokat;
● a projekt ismertetését és tárgyait;
● az alkalmazott módszert és technikákat;
● a tervezett költségvetést;
● a projekt teljesítéséhez szükséges várható időtervet;
● a kutatócsoport összeállítását, a tagok szakképzettségét, hatáskörét, eddigi tapasztalataikat;
● a terepmunka utáni elemzések és tevékenységek terveit;
● programot a leletek helyszíni konzerválására - az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben; a projekt teljes időtartamára vonatkozó tervet a helyszíni menedzselésről és a projekt menetéről;
● tervet a dokumentációra;
● biztonságpolitikát;
● környezeti politikát;
● együttműködési megállapodásokat múzeumokkal és más intézményekkel, különös tekintettel a tudományos intézményekre;
● jelentés készítését;
● az archívum elhelyezését, beleértve az elmozdított kulturális örökségeket, és
● a program a nyilvánosságra hozatalának tervét.
11. Szabály: A víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységeket a projekt tervvel összhangban, és az illetékes hatóságok jóváhagyásával kell végrehajtani.
12. Szabály: Váratlan felfedezések, vagy megváltozott körülmények esetén a projekt tervet felül kell vizsgálni és, módosítani kell az illetékes hatóságok jóváhagyásával.
13. Szabály: Sürgős esetben, vagy véletlen felfedezések esetén a víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységek - beleértve a konzerválást, méréseket, vagy rövid ideig tartó, különösen a helyszíni stabilizációval kapcsolatos tevékenységeket - a víz alatti kulturális örökség védelme céljából projekt terv hiányában is folytatni kell.
III. Előkutatás
14. Szabály: Az előkutatásnak a 10. (a) Szabály értelmében tartalmaznia kell a víz alatti kulturális örökség jelentőségének és sérülékenységének felmérését, a körülötte lévő természeti környezetben a tervezett projekt által okozható kár felbecsülését, illetve a projekt tárgyára vonatkozó megszerezhető adatokat.
15. Szabály: A felmérésnek tartalmaznia kell a fellelhető történelmi és régészeti bizonyítékokon alapuló háttértanulmányokat, a helyszín környezeti sajátosságait, és bármilyen, a tevékenységek során a víz alatti kulturális örökség hosszú távú stabilitását befolyásoló lehetséges tényezőket.
IV. A projekt célja, metodológia, technikák
16. Szabály: A választott metodológiának összhangban kell lennie a projekt céljaival és amennyire ez lehetséges, a projekt végrehajtása során olyan technikákat kell alkalmazni, melyek nem destruktív jellegűek.
V. Finanszírozás
17. Szabály: Vészhelyzet kivételével a víz alatti kulturális örökség védelmében előre kell biztosítani minden tevékenység megfelelő alapfinanszírozását, melynek elégségesnek kell lennie a projekt terv összes fázisának kivitelezéséhez, beleértve a konzerválást, a dokumentációt, a felszínre hozott leletek felügyeletét, a jelentés előkészítését és közzétételét.
18. Szabály: A projekt tervnek igazolnia kell a képességet és az elkötelezettséget a finanszírozás biztosítására a projekt a teljes végrehajtásig.
19. Szabály: A projekt tervnek tartalmaznia kell egy tervet ami biztosítja a víz alatti kulturális örökség konzervációját és a dokumentációt arra az esetre, ha a várható finanszírozás bármilyen okból megszakad.
VI. A projekt időtartama - időterv
20. Szabály: Fel kell állítani egy megfelelő időtervet, ami előre biztosítja a víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységek összes fázisának kivitelezését, beleértve a konzerválást, dokumentációt és a felszínre hozott víz alatti kulturális örökségek felügyeletét csakúgy, mint a jelentés elkészítését és a közzétételét.
VII. Kompetencia és szakképzettség
22. Szabály: A víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységeket csak a projektnek megfelelő szakmai tudással rendelkező régész folyamatos jelenléte, irányítása és ellenőrzése mellett lehet végrehajtani.
23. Szabály: A projekt tagjainak szakképzettnek kell lenniük és a projektben betöltendő szerepüknek megfelelő kompetenciával kell rendelkezniük.
VIII. Konzerválás és helyszíni menedzselés
24. Szabály: A konzerválásra vonatkozó programnak biztosítania kell a régészeti maradványok kezelését a víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységek során, a szállítás alatt és hosszú távon. A konzerválás menetének meg kell felelnie az aktuális professzionális standard-eknek.
25. Szabály: A helyszíni menedzselés programjának biztosítania kell a víz alatti kulturális örökség helyszíni menedzselését a terepmunka folyamán és annak befejezése után is. A programnak tartalmaznia kell nyilvános információkat, és kivitelezhető intézkedéseket a helyszín stabilizálásával, megfigyelésével és a behatolások elleni védelmével kapcsolatban.
IX. Dokumentáció
26. Szabály: A dokumentációs programot az érvényben lévő, a régészeti dokumentációra vonatkozó, professzionális standard-ek alapján kell kidolgozni, beleértve a víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységekről szóló jelentést a projekt menetéről.
27. Szabály: A dokumentációnak minimálisan tartalmaznia kell átfogó adatokat a helyszínről, beleértve a víz alatti kulturális örökségre irányuló tevékenységek során elmozdított vagy helyben hagyott víz alatti kulturális örökségek helyét, helyszíni jegyzeteket, terveket, rajzokat, metszeteket, és fotókat vagy más, média által rögzített felvételeket.
X. Biztonság
28. Szabály: A biztonságpolitikának fel kell készülnie arra, hogy adekvát módon biztosítsa a projektben résztvevők és bármely harmadik fél biztonságát és egészségét, és összhangban kell lennie releváns törvénnyel és professzionális követelménnyel.
XI. Környezet
29. Szabály: A környezeti politikának fel kell készülnie, hogy adekvát módon biztosítsa a tengerfenék és a tengeri élővilág ok nélkül történő háborgatásának kiküszöbölését.
XII. Jelentéstétel
30. Szabály: Az időközi és a végső jelentéseket a projekt tervben meghatározott időtervvel összhangban elérhetővé kell tenni, és letétbe kell helyezni a releváns állami levéltárban.
31. Szabály: A jelentéseknek tartalmazniuk kell:
● a kutatás tárgyainak felsorolását;
● az alkalmazott módszerek és technikák felsorolását;
● az elért eredmények felsorolását;
alapvető grafikai és fotografikus dokumentációt a tevékenység minden fázisáról;
● ajánlásokat a konzerválásra és a helyszín, illetve a felszínre hozott víz alatti kulturális örökségek felügyeletére vonatkozóan; és
● ajánlásokat a jövőbeli tevékenységekre.
XIII. A projekt archív anyagainak felügyelete
32. Szabály: A projekt archív anyagainak felügyeletére vonatkozó megállapodásokat a tevékenységek megkezdése előtt meg kell kötni és a projekt tervben lefektetni.
33. Szabály: A projekt archív anyagait - beleértve a felszínre hozott víz alatti kulturális örökségeket és a projekt dokumentációjának másolatát -, amennyire csak lehetséges, együtt kell tárolni, mint egy egész gyűjteményt oly módon, hogy a közvélemény és az archív anyagok felügyelete számára hozzáférhető legyen. Ezt olyan rövid idő alatt kell megvalósítani, amilyen rövid idő alatt csak lehetséges, de semmilyen esetben sem később, mint tíz évvel a projekt befejezése után, és amilyen mértékben csak lehet, a víz alatti kulturális örökségek konzerválásával összhangban.
34. Szabály: A projekt archív anyagait a nemzetközi professzionális standard-ek szerint kell kezelni, és az illetékes hatóságok engedélyezésének tárgyaként.
XIV. Közzététel
35. Szabály: A projekteknek, az elért eredményeik bemutatása által, a közösségi nevelés ügyét és a népszerűsítés célját kell szolgálniuk.
36. Szabály: A projekt végső összefoglalóját:
● tekintettel a projekt komplexitására és az információk bizalmas vagy érzékeny voltára amint csak lehetséges, nyilvánosságra kell hozni; és
● letétbe kell helyezni a releváns állami levéltárban.
 
Mélytengeri Régészeti Kutatás - OCTOPUS csoport - Minden jog fenntartva!