ICOMOS Nemzetközi Karta a Víz alatti Kulturális Örökségek Védelméről és menedzseléséről
(A Kartát a 11. Közgyűlésen Bulgáriában, Szófiában, 1996. október 5-9.-én ratifikálták.)
Bevezetés
A Karta célja támogatni a bel- és a parti vizekben, a sekély tengerekben és a mély óceánokban a víz alatti kulturális örökség védelmét és menedzselését. Középpontjában a víz alatt található kulturális örökségek speciális sajátosságai és körülményei állnak. A Kartát mint az 1990-es "ICOMOS Karta a Régészeti Örökség Védelméről és Menedzsmentjéről" kiegészítéseként kell értelmezni.

Az 1990-es Karta a "régészeti örökséget" úgy definiálja, mint a tárgyi örökségek részét, tekintettel arra, hogy a régészeti módszerek elsődleges információkat biztosítanak, magukban foglalnak minden, az emberi létezésre vonatkozó emléket, fennmaradt helyek, illetve az emberi tevékenység minden manifesztációját, fennmaradt épületeket és minden, ezekkel kapcsolatos, helyükről elmozdítható kulturális tárgyi maradványt. A Karta szándéka szerint a víz alatti kulturális örökséget olyan régészeti örökségként kell értelmezni, mely víz alatti környezetben található, vagy onnan mozdították el, beleértve az elsüllyedt településeket, épületeket, roncsokat, hajóroncsokat és ezek régészeti, illetve természeti kontextusát.

A fentiek értelmében a víz alatti kulturális örökség nemzetközi erőforrás. A víz alatti kulturális örökség nagy része nemzetközi vizeken található, nemzetközi kereskedelem és nemzetközi kapcsolatok eredménye, melyek során a hajók és szállítmányuk a származási és a rendeltetési hely között tűnt el.A régészet az eredeti környezetben való konzerválásra törekszik; az erőforrás menedzsment nyelvén pedig a víz alatti kulturális örökség valami véges és nem megújítható dolgot jelent. Amennyiben víz alatti kulturális örökségeink hozzásegíthetnek jövőnk környezetének megbecsülésében, abban az esetben a jelenben egyénileg és kollektíven is felelősséget kell vállalnunk fennmaradásuk biztosításáért.

A régészet társadalmi tevékenység, mindenki jogosult a múlt információinak saját élete alakításában való felhasználására és minden fáradozás, mely a múltban felhalmozott ismeretek megrövidítését célozza, sérti a személyes autonómiát.

A víz alatti kulturális örökség hozzájárul a személyiségformáláshoz és a közösségi szellem szempontjából is fontos szerepet tölthet be. Ha a víz alatti kulturális örökséget jó érzékkel menedzselik, akkor pozitív szerepet játszhat a rekreáció és a turizmus népszerűsítésében.

A régészetet a kutatás viszi előre, és az évek során hozzájárul a különböző emberi kultúrákról szerzett ismereteinkhez, illetve új és provokatív elméleteket kínál a múltban élt emberek életéről. Ezek az ismeretek és elméletek hozzájárulnak jelenkorunk megértéséhez, és ezáltal segítenek felkészülni a jövő kihívásaira.

Sok tengerben végzett tevékenység, mely önmagában előnyös és kívánatos, a víz alatti kulturális örökség szempontjából negatív következményekkel is járhat, ha összes hatása nem látható előre.

A víz alatti kulturális örökséget veszélyeztethetik azok az építési munkálatok, melyek megváltoztatják a tengerpartot és a tengerfeneket, vagy megváltozatják a sodrásirányt, az üledéket, vagy a víz szennyezettségét. A víz alatti kulturális örökséget szintén veszélyeztetheti az élővilág, illetve az élettelen természeti erőforrások intenzív kizsákmányolása. További veszélyt jelentenek a nem megfelelően végzett helyszíni munkálatok, és az eredeti helyükről elmozdított "szuvenírek"növekvő száma.

Ezeknek a veszélyeknek nagy része megszűntethető, vagy nagymértékben kiküszöbölhető a korai szakaszokban régészekkel történő egyeztetéssel és mérsékelt hatású projektek kivitelezésével. A Karta szándéka segíteni a régészeti szakvélemény magas szintre emelését, hogy azonnal és hatékonyan léphessen fel a víz alatti kulturális örökségeket fenyegető veszélyekkel szemben.

A víz alatti kulturális örökséget veszélyeztetik azok a nemkívánatos tevékenységek is, melyek sokak költségére kevesek számára biztosítanak nyereséget. A víz alatti kulturális örökségek kereskedelmi célú kizsákmányolása - üzleti vagy spekulációs célból - alapvetően összeegyeztethetetlen az örökségek védelmével és menedzselésével. A Karta célja biztosítani, hogy minden kutatásnak explicit céljai, metodológiája és anticipálható eredményei legyenek és ezáltal a projektek célja mindenki számára átlátható legyen.
1. Cikkely: Alapelvek
Elsődleges cél a víz alatti kulturális örökségek eredeti helyükön történő megőrzése.
Támogatni kell a kulturális örökség hozzáférhetőségét a nyilvánosság számára.
Előnyben kell részesíteni és támogatni kell a nem destruktív jellegű, nem romboló hatású kutatási technikák, vizsgálati- és mintavételi módszerek alkalmazását.
A kutatás nem feltétlenül ellentétes a víz alatti kulturális örökség fogalmával, sőt: a projektek tárgyainak kutatása, illetve a projektek mérséklése szempontjából több, .mint szükséges.
A kutatásnak kerülnie kell az emberi maradványok vagy tiszteletben tartott helyek szükségtelen megzavarását.
A kutatást megfelelő dokumentációnak kell kísérnie.
2. Cikkely: Projekt tervezés
A kutatások megkezdése előtt a projektet elő kell készíteni, mely során a következőket kell számításba venni:
a projekt kutatási tárgyai;
alkalmazott technikák és módszerek;várható kiadások;
a projekt elvégzéséhez szükséges időterv;
a kutatócsoport összetétele, tagjainak képzettsége, felelősségi köre, tapasztalataik;
a leletek konzerválása;menedzselés a helyszínen, illetve az expedíció fenntartása;
együttműködési megállapodás múzeumokkal és más intézményekkel;dokumentáció;
egészség és biztonság;jelentések készítése;
leletek raktározása, beleértve a kutatás során elmozdított víz alatti kulturális örökségek tárolását is;
közzététel, nyilvánosságra hozatal.

A projekt tervet felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
A kutatást a projekt tervvel összhangban kell végrehajtani. A projekt tervet a régészek számára hozzáférhetővé kell tenni.
3. Cikkely: Finanszírozás
A szükséges pénzügyi fedezetet már a kutatás megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a projekt terv minden fázisa - a megőrzéssel, jelentések elkészítésével és a közzététellel egyetemben - végrehajtható legyen. A projekt tervnek tartalmaznia kell alternatív terveket a víz alatti kulturális örökség megőrzésére/konzervációjára, illetve a dokumentációra vonatkozóan, melyek lehetővé teszik ezen feladatok ellátását abban az esetben is, ha a várt pénzügyi támogatás bármilyen okból megszakad.
A projekt finanszírozása nem követelheti meg a víz alatti kulturális örökség kiárusítását, vagy bármilyen olyan stratégia alkalmazását, melyek a víz alatti kulturális örökséget, illetve a kísérő dokumentációt helyrehozhatatlanul károsítja.
4. Cikkely: Időterv
A kutatás kutatási tervben meghatározott minden fázisának végrehajtásához - beleértve a konzerválást, a jelentések készítését és a közzétételt is - előre biztosítani kell a szükséges időt.
A projekt tervnek tartalmaznia kell alternatív terveket előre nem látható események esetére, hogy a víz alatti kulturális örökség megőrzése és a dokumentáció folyamatossága biztosítva legyen abban az esetben is, ha az időterv valamely okból felborul.
5. Cikkely: A kutatás tárgyai, módszerek és technikák
A kutatás tárgyát, a részletes módszertant, illetve az alkalmazott technikákat a projekt tervben meg kell határozni. A metodológiának, amennyire csak lehetséges, összhangban kell lennie a kutatás tárgyával és az alkalmazott technikákkal.
Minden kutatás szerves része a leletek és dokumentumok utólagos elemzése, melyhez a megfelelő anyagi fedezetet a projekt tervben biztosítani kell.
6. Cikkely: Szakképzettség,felelősség, és tapasztalat
A kutatócsoport tagjainak megfelelő szakképzettséggel és tapasztalattal kell rendelkezniük, a projektből adódó feladataiknak megfelelően. Teljes mértékben ismerniük kell, és meg kell érteniük a munkájuk által támasztotta követelményeket.
A víz alatti kulturális örökség kutatása kizárólag csak a kinevezett régész - aki a kutatáshoz megfelelő képzettséggel és szükséges tapasztalattal rendelkezik - irányítása és ellenőrzése mellett lehetséges.
7. Cikkely: Előkutatás
Minden, a víz alatti kulturális örökséggel kapcsolatos kutatást meg kell előznie helyszíni információgyűjtésnek és értékelésének a kulturális örökség sérülékenységének, jelentőségének és a helyszín lehetőségeinek felbecsüléséhez.
A helyszín értékelésének magában kell foglalnia az elérhető történeti és régészeti bizonyítékok alapján készült háttértanulmányokat, a helyszín régészeti és környezeti jellegzetességeinek vizsgálatát, és az erőszakos behatolásoknak a terület hosszú távú stabilitására gyakorolt hatásait.
8. Cikkely: Dokumentáció
Minden kutatást a régészeti dokumentációra vonatkozó érvényes professzionális standard-ek szerint kell dokumentálni.
A dokumentációnak biztosítania kell a helyszín átfogó leírását, melynek tartalmaznia kell a víz alatti kulturális örökség megtalálási helyét, azt, hogy elmozdították vagy elszállították-e a kutatás folyamán, jegyzeteket a területről, térképet és rajzokat, fotókat és más elektronikus felvételeket.
9. Cikkely: A leletek konzerválása
A leletek konzerválására irányuló programnak biztosítania kell a régészeti maradványok feldolgozását a kutatás folyamán, a szállítás folyamán és hosszú távon.A leletek konzerválását az érvényes professzionális standard-ekkel összhangban kell elvégezni.
10. Cikkely: Helyszíni menedzselés és kivitelezés
A végső terepmunka alapján elő kell készíteni a helyszíni menedzselés programját, részletezni kell benne a víz alatti kulturális örökségek helyszíni védelmének és menedzselésének folyamatát, az ahhoz szükséges méréseket. A programnak tartalmaznia kell közérdekű információkat, ésszerű tervet a helyszín stabilizálására, sajtófigyelést és védelmet kell biztosítania a zavaró hatások ellen. Támogatni kell a víz alatti kulturális örökség helyszíni megtekinthetőségét a nyilvánosság számára, kivéve ha ez nem egyeztethető össze a a kulturális örökség védelmével, illetve menedzselésével.
11. Cikkely: Egészség és biztonság
Legfőbb érdek a kutatási program résztvevői, illetve bármely harmadik fél egészségének és biztonságának biztosítása. A kutatócsoport minden tagjának munkája során be kell tartania a biztonsági előírásokat eleget téve ezáltal az idevágó törvényi előírásoknak, a professzionális követelményeknek, melyeknek a projekt tervben kidolgozásra kell kerülniük.
12. Cikkely: Beszámoló
Az időközi jelentéseket a projekt tervben meghatározott időterv szerint elérhetővé kell tenni és a megfelelő állami levéltárban letétbe kell helyezni.
A jelentéseknek tartalmazniuk kell:
a kutatás tárgyainak számbavételét
a módszerek és az alkalmazott technikák felsorolását
az elért eredmények számbavételét
javaslatokat a jövőbeni kutatásokra vonatkozóan, a helyszíni menedzselés módjáról és a kutatás során elmozdított víz alatti kulturális örökségek felügyeletéről.
13. Cikkely: Felügyelet
A projekt archívumát, mely tartalmazza a helyükről elmozdított kulturális örökségek dokumentációját, a projekt dokumentációjának másolatát egy olyan intézményben kell elhelyezni, ahol biztosított a nyilvánosság számára a hozzáférés és az állandó felügyelet. Az archívum elhelyezésére vonatkozó megállapodásokat még a kutatás megkezdése előtt meg kell kötni, és a projekt tervben ismertetni kell. Az archív anyagokat az érvényben lévő professzionális standard-ekkel összhangban kell elkészíteni.
A projekt tudományos feddhetetlensége érdekében az archívumot biztosítani kell, és a több intézményben történő elhelyezése nem zárhatja ki újbóli összeállítását további kutatások céljából. A víz alatti kulturális örökséggel nem szabad a kereskedelmi értékkel bíró cikkekhez hasonlóan kereskedni.
14. Cikkely: Terjesztés
A közvéleményt a kutatás eredményeiről, a víz alatti kulturális örökség jelentőségéről a média széles körében, népszerűsítő bemutatókon keresztül kell tájékoztatni. A nagyközönség számára ezekhez a prezentációkhoz való hozzájutás nem köthető magas díjak megfizetéséhez.
A helyi közösségekkel és csoportokkal történő együttműködést támogatni kell csakúgy, mint az együttműködést azokkal a közösségekkel és csoportokkal, melyek jelentős kapcsolatban vannak a víz alatti kulturális örökséggel. Kívánatos, hogy a kutatásokat ezeknek a közösségeknek és csoportoknak a hozzájárulásával és jóváhagyásával folytassák.
Amennyiben összeegyeztethető a védelemmel és a menedzseléssel a kutatócsoportnak meg kell keresnie azokat a közösségeket és érdekcsoportokat, akiket bevonhatnak a kutatások kiterjesztésébe. Amennyiben célszerű, a kutatócsoportnak lehetőséget kell biztosítania a nyilvánosság számára régészeti jártasságok elsajátítására tréningeken és oktatásokon keresztül.
Támogatni kell a múzeumokkal és a más intézményekkel való együttműködést. A közreműködő intézményekkel a látogatásokról, kutatásról, jelentésekről a kutatást megkezdése előtt meg kell állapodni.
A kutatás végső összefoglalását, amint az lehetséges - tekintettel a kutatás komplexitására -, elérhetővé kell tenni és letétbe kell helyezni a megfelelő állami levéltárban.
15. Cikkely: Nemzetközi együttműködés
A nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a víz alatti kulturális örökség védelme és menedzselése során, és a kutatás magas színvonalának biztosítása érdekében elő kell segíteni. A nemzetközi együttműködést azzal a céllal kell támogatnia, hogy a víz alatti kulturális örökség kutatására specializálódott régészek és más szakértők hatékonyan alkalmazhassák. A szakemberek részére szervezett csereprogramokat úgy kell tekinteni, mint a megismertetés legjobb módszerét.